NYUGTALAN IDŐK
Zene: Pomázi Zoltán - Vörös Andor
Szöveg: Horváth Attila

Ránk vártak jó pár éven át
A vasárnap nélküli városokban az olcsó szállodák
És a gyűrött fekhelyeken, összebújtunk valakivel
Hogy a hidegben ne nagyon gyűlöljük az éjszakát

És fáradtak voltak a másnap reggelek
Ahogy tisztultak az olcsó mérgek, a füstök és szeszek
És a buszban a hosszú úton, mindig szólt egy magnetofon
Régi dalaink nyúzta, amik nem kellettek senkinek

Refr.:
Senki se tudta, hogy kell előbbre lépnünk
És cserben is hagyott néhány alkalom.
Nyugtalan idők voltak, amiket éltünk
Nyugtalan idők voltak, jól tudom.

Hét éve, vagy több is volt talán,
A „Tizenhat éves"-t játszotta a rádió, egy délután.
Sose voltunk ennyire fönt, már a portás is visszaköszönt,
És a nevünk ott ragyogott egy kerítés oldalán.

Refr.:
Senki se tudta, hogy kell előbbre lépnünk,
És cserben is hagyott néhány alkalom.
Nyugtalan idők voltak, amiket éltünk,
De átkozottul szépek is, tudom.