LEVÉL
Zene: Pomázi Zoltán
Szöveg: N. Horváth Péter

Ez a vonat, tudod annyira álomszerű
Ilyen táj, pedig nincs is talán
Tudod, fáj az, hogy nem leszel akkor velem
Mikor a városba majd megérkezem

Remélem, hogy nem hagysz el, míg itt leszek
Remélem, hogy nem hagysz el, talán sohasem

Refr.:
Ha majd messzi földön járok
Ha majd magamra rátalálok
Ha már nem kísérnek keserű álmok
Hidd el, majd más leszek
Várj meg, ha elhiszed

Vajon miért kell egyre távolabb utaznom
Hiszen magam elől nem futhatok
Vajon miért nem vettem észre eddig
Hogy csak te voltál, ki megnyugtatott

Remélem, hogy nem hagysz el, míg itt leszek
Remélem, hogy nem hagysz el, talán sohasem

Refr.:
Ha majd messzi földön járok…