BÁLTEREM
Zene: Pomázi Zoltán - Vörös Andor
Szöveg: Horváth Attila

A bálterem csillog a vidám tömegben
A lány néma szigetként áll
Körötte csend van, ahogy mindig szokott
Ki tudja mióta már
A szikrázó tükrök, nem őszinték hozzá
Más látszik, s mást lát a lány
Sehol nincs ember, aki látná, amit ő
Nem volt, nem is lesz talán

Reggel felébred, újból idegen ágyban
A ruhája a földön hever
A konyhában elzár egy csöpögő csapot
Miközben kávét kever
Aztán rágyújt és nézi, a füst merre száll
Az ablaknál hogy tűnik el
Később az ajtót csendesen zárja
Hogy a fiú ne ébredjen fel

Az utcára lépve felnéz az égre
A tavasz nincs túl messze már
Átvág a parkon, ahogy mindig szokott
Kicsit távolabb metróra száll
A hajnalok népe félig még alszik
Talán, még csodákra vár
A reggeli újság a címlapon írja
Hogy az idén végre szép lesz a nyár

Meglehet, így lesz talán